Lehet-e szép a szomorúság?

Látod? Hittem magunkat szépnek, jónak egymás vérébe feloldozónak…
Károlyfi Zsófia: Mit mond…

Elkezdtem blogot írni, remélve, hogy a saját gondolataim az életről erőt adnak másoknak is. Most elérkeztem oda, hogy én kérek erősítést valahonnan. Bizonyára meg is fog érkezni.

Amikor nem remél az ember, mert a csalódás alacsony energia szintre taszítja, tehetetlennek érzi magát. Amikor újra bízik, minden rendbe jön és erős lesz. Amikor lobog az ember a lelkesedéstől, fel meri vállalni a kockázatokat, mert erőt érez ahhoz, hogy bármit megoldjon. Ha szomorú vagyok, a belső hang azt súgja, most ez van, ezt kell átélni. Szerinted a szomorúságban is van szépség?

 


József Attila
Szöveggyűjtemény
REMÉNYTELENÜL

Lassan, tünődve
Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.

Vas-színű égboltban…

Vas-színű égboltban forog
a lakkos, hűvös dinamó.
Óh, zajtalan csillagzatok!
Szikrát vet fogam közt a szó – –

Bennem a mult hull, mint a kő
az űrön által hangtalan.
Elleng a néma, kék idő.
Kard éle csillan: a hajam – –

Bajszom mint telt hernyó terül
elillant ízű számra szét.
Fáj a szívem, a szó kihül.
Dehát kinek is szólanék – –

1933. március

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük