Megérne egy tantárgyat az általános iskolákban

0
9
megtekintés

Ha a szeretet szót halljuk, mindenki másra gondol.

Hányféle szeretet is van?

A Teremtő és a teremtett világ szeretete, a szülői szeretet, a gyermek iránt érzett szeretet, baráti szeretet, testvéri szeretet, saját életünk szeretete, szerelem. Ezeket is árnyalatokra lehetne bontani, mert van egyoldalú, viszonzott, és még sorolhatnám.

Megérne egy tantárgyat az általános iskolákban. Milyen más lenne az életünk, ha felkészülnénk az érzelmekre, és nem váratlanul törnének ránk. Jobban értékelnénk, jobban megbecsülnénk, ha tanulnánk róla.

Csak a tárgyi igényeinkre készülünk fel, mert azt halljuk mindenünnen, hogy az mennyire fontos. Van aki távozáskor is azokkal törődik, de gondolom, egy szerető kéz szorítása, vagy simítása többet jelent mégis. Ott van akkor a számadás pillanata, hogy adtunk-e, kaptunk-e szeretetet, szerelmet, ráértünk-e kimutatni, mertük-e megélni.

Mennyivel jobb lenne, ha már gyermekként hallanánk erről.

Szerinted milyen tantárgyakat kellene még bevezetni, az életre való felkészítéshez?

 

Tegnap
szirmokba öltöztetett egy pillanat
és elnyertem azt a hatalmat,
mit csak virág érhet el.
Nyílik az elmúlása,
de szárán új virágot hoz
új elhullásra.
“Az ember az élet delelőjén túl többet emlékezik, mint amennyit tervez. A mirákulumok, a látomások évada elmúlt; elinalt az ifjúság és vele a csodák. 
Így, vénülőben, az ember számadást csinál: Mit vétett? Mit vetett? S mit aratott? Mit adott néki a világ, s mit adott ő a világnak? Mit látott? S mi minden ment át rajta? A második félidőnek a vége felé, a célegyenesben, tovatűnő életének logikáját keresi – esetleg élet volt-e az övé? Emlékezéseiben, valamiféle megnyugtató katarzis jóreményében másodszor is lepergeti sorsát. De az övé volt-e? A maga életét élte-e? Azonos-é magamagával?”
      – Zolnay László
“Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki másnak. Mindegy, mit várnak tőled, mindegy az is, mivel büntetnek, ha nem azt adod nekik, amit remélnek tőled, vagy amit hallani szeretnek! A börtön és a szégyen, a pellengér és a meghurcoltatás, a hamis vád és a nyelvelő megalázás, a szegénység és a nyomorúság, mindez nem érint igazán. Csak lelkiismereted tud büntetni, csak ez a titkos hang mondhatja: “Vétkeztél.” Vagy: “Jól van.” A többi köd, füst, semmiség.”
      – Márai Sándor

“Adj számot magadnak minden nap, még mielőtt a számadásra hívnak, mert váratlanul jő a halál, és számot kell majd adnod tetteidről!”

      – Bahá`u`lláh

“Most jöttem igazán rá, a nagy számadás napjaiban, tulajdonképp sohase csináltam mást, mint ő. Tulipánokat és rozmaringokat hímezgettem, csak ő drága tűvel, én olcsó tollal, és szolgálómestere voltam szegény nemzetemnek, hol apró örömöket, hol apró szomorúságokat jelentgetve nekik, de mindig olyan tiszta szívvel és becsületes szándékkal, mint az apám, s azért szíveltek úgy az emberek, mint az apámat. Kedves barátaim, ígérem önöknek, hogy akármi szándéka van velem az Istennek, az utolsó lélegzetvételemig az maradok, aki voltam.”

        – Móra Ferenc

Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérlek, írd be a hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!