vicces

Szagos kiállítás

Volt egy rendkívül nagy forgalmú nyár Szigligeten, ahol galériát béreltem hat szezonon át. Kiállításomon, ahol halk Vangelis zene szólt, sok ember megfordult, mert a vár miatt átmenő forgalmú hely volt. Nagy értékű dolgot ritkán vásároltak, de apróságot sokan vittek. Mivel a pénz a legkevesebb mindig, az ebédet és a vacsorát is a kiállításon ettem meg, …

Szagos kiállításRead More »

SMS betyár

Szigligeten hosszú időt töltöttem, galériám volt ott, és egy alkalommal verses eseményt hirdettem meg benne. Személyes varázsomon kívül, a hely vonzereje is hatott kedves ismerőseimre, akik kisebb csapattal tervezgették, hogy 1–2 napra odalátogatnak hozzám. A verseket is hallaniuk kell, és régen jártak azon a vidéken. Korunk új elnépszerűsödött vívmánya volt a mobiltelefon, mely az én …

SMS betyárRead More »

A rózsaszín garázs esete

Autóbuszon ülni nekem nem unalmas dolog, mert ha hosszú órákat kényszerülök semmit tenni, beindul a fantáziám és több ötlettel szaporítom az eddigi sokat. Van úgy hogy vers születik ilyenkor van úgy hogy más. Ha lányommal utazom akkor viszont beszélgetni kell. Bizalmas dolgokról nem lehet, mert meghallhatják és különben az ilyesmit már megbeszéltük hosszú sétáinkon. Nevetni …

A rózsaszín garázs eseteRead More »

Suttogás a konyhában | Régmúltból I.

Első munkahelyemen öt évig dolgoztam vegyészként. A következő írások az 1970-es évek elején történtek. A vállalat biztosított húsz dolgozójának kilenc apartmant, egy háromszintes épületben kilátással a Balatonra. Én a barátnőmmel laktam egy erkélyes szobában. A házirend nagyon szigorú volt, furcsán hangzik ez ma már, mert felnőtt dolgozó emberek voltunk, de igaz. Vendéget fogadni csak a …

Suttogás a konyhában | Régmúltból I.Read More »

Sündisznó a tornacipőben | Régmúltból II.

Gazdojanisz Panajotisz volt a neve annak a fiúnak, aki a vállalati lakosztálytársunk volt a földszinten. Történeteimben nem írok egyébként neveket, de olyan örömmel fedeztem fel, hogy egyébként rossz névmemóriám előhorgászta ezt a nem mindennapi nevet. Elnézést kérek Panaj, ha olvasod véletlenül. Magyar lányt, Katikát vette feleségül a görög geológus fiú. Ők is a közös konyhában tartózkodtak, …

Sündisznó a tornacipőben | Régmúltból II.Read More »

Gyula az erkélyen | Régmúltból III.

Előzőleg egy sündisznó volt az erkélyre varázsolva. Később egyszer hosszas esti csavargásaink egyikén, négyen voltunk és találkoztunk Gyulával. Akkor még nem gondoltuk, hogy erkélyjelenetünk lesz vele. Elég őszinte állapotban volt már, így néha el is pityeredett. Kifaggattuk, mi bántja? Kiderült, hogy Terike nagyon tetszik neki, de sajnos a lány fütyül rá. Az imádott lány velünk …

Gyula az erkélyen | Régmúltból III.Read More »

Csak azt a nadrágot, azt tudnám feledni…

Szórakozott professzor helyett, szórakozott ember vagyok. Ha beszélgetek valakivel, nehéz másra figyelnem, az ő lénye foglal le a lehető legjobban. Ha sétálgatva társalgunk, igyekszem közben jobbra-balra tekingetve megőrizni testi épségemet. Így aztán a legritkábban fordul elő velem, hogy nekimennék valaminek, vagy leesnék valahonnan, de azért ilyesmi is előfordult már. Jelenlegi történetem ismét először Szigligetre vezet. …

Csak azt a nadrágot, azt tudnám feledni…Read More »

Tudunk mi egymásra hatni!

Már régóta nem jártam erre, de minap ismét a zalaegerszegi távolsági buszmegállóból volt utaznivalóm. Még tizenöt percem volt az indulásig, amikor meghallottam egy hangosbemondót. Bővebb tájékoztatásért igyekeztem a számomra már ismerős információs ablakhoz, ahol mindig készséges vagy morcos, mosolygós vagy kelletlen férfiú szokott válaszolni, értelmes vagy buta kérdéseimre. Már hajoltam volna a félkörösen kivágott átlátszó …

Tudunk mi egymásra hatni!Read More »